Egy észak-írországi bíró úgy döntött, hogy az Egyesült Királyság (UK) vitatott Ruanda-törvénye nem alkalmazható a régióra.
Michael Humphreys, a Legfelsőbb Bíróság bírája a ruandai törvény egy részét összeegyeztethetetlennek nyilvánította az Emberi Jogok Európai Egyezményével – számolt be a The Guardian.
Ez tipikusan egy brit bíróság szankciója, amely a jogszabályokat visszaküldi a Parlamentnek, hogy átdolgozzák azokat.
Az észak-írországi bíró szerint ez sérti a windsori keretrendszert is, amelyről az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) közösen állapodott meg a Brexit után.
A windsori keretszabály kimondja, hogy az 1998-as észak-írországi nagypénteki békemegállapodásban foglalt jogokat nem lehet csökkenteni.
A nagypénteki megállapodás az Egyesült Királyság és Írország kormánya közötti politikai megállapodás volt, amely véget vetett az Észak-Írországban 30 éve tartó konfliktusnak, az úgynevezett zavargásoknak.
A Hunphrey-ítélet azonban megállapította, hogy a ruandai törvény rendelkezései a jogok „csorbulásához” vezettek Észak-Írországban.
Ez magában foglalja a régióban menedékjogot kérő lakosok jogait is.
Az ítélet két ügyre vonatkozott: az egyiket az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság, a másikat pedig egy Észak-Írországban tartózkodó 16 éves iráni menedékkérő hozta.
Emberi jogi ügyvédek szerint az észak-írországi bíró döntése diszkriminációval kapcsolatos kihívásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy az Egyesült Királyság különböző részein élő menedékkérőket eltérő módon kezeli.
Az Egyesült Királyság kormánya fellebbezni fog az ítélet ellen
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint „az ítélet semmit sem változtat” az országnak az illegális migránsok Ruandába küldésére vonatkozó tervein.
Azt is elmondta, hogy az észak-írországi bíró döntése nincs hatással az új törvény jogszerűségére.
„A nagypénteki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokat úgy kell értelmezni, ahogyan mindig is tervezték, és nem szabad kiterjeszteni olyan kérdésekre, mint az illegális migráció” – mondta.
Az Egyesült Királyság kormánya folytatja az illegális migránsok összegyűjtését a következő hetekben esedékes Ruandába való kitoloncoláshoz.
„Semmi sem fog eltéríteni minket ettől, vagy az általam meghatározott menetrend betartásától. El kell indítanunk a járatokat, hogy megállítsuk a hajókat” – mondta Sunak.
A ruandai törvény létfontosságú a Sunak illegális migráció elleni küzdelemre irányuló terve szempontjából. Célja, hogy megakadályozza, hogy a migránsok átkeljenek a La Manche-csatornán, hogy az Egyesült Királyságba jussanak.
Sinead Marmion, a tizenéves fiút képviselő ügyvéd viszont üdvözölte az ítéletet.
„A nagypénteki megállapodás mindig is az emberi jogok védelmének és a reménynek a jelképe volt” – mondta.
Marmion hozzátette, hogy a döntés biztosítja, hogy ezek a jogok az egész közösségre – beleértve a menedékkérőket is – vonatkozzanak.”
Azt mondta, hogy ez üzenet az Egyesült Királyság kormányának: „A menedékkérőket nemcsak szívesen látják Észak-Írországban, hanem jogi védelemben is részesülnek.”
A jelenleg fogva tartott és a Ruandába induló első járatra várakozó menedékkérők az új törvény hatálybalépése előtt érkeztek az Egyesült Királyságba.
Az észak-írországi bíró döntése közvetlenül nem érinti őket.
A Ruandába kényszerrel kitoloncolt menedékkérők azonban a hétfői döntést felhasználhatják arra, hogy megtámadják kitoloncolásukat.
Út az Egyesült Királyság Ruanda-törvényéhez
Sok migráns, aki a La Manche-csatornán átkelve az Egyesült Királyságba igyekezett, menedékjogot kért. A kormány ezt a múltban sokaknak megadta.
Az Egyesült Királyság kormánya azonban úgy véli, hogy az illegálisan az Egyesült Királyságba érkező migránsok nem menekültek.
Ennek oka, hogy nem az első biztonságos országban, például Franciaországban kértek menedéket, ahová érkeztek.
2022-ben az Egyesült Királyság megállapodást kötött Ruandával, hogy a potyautasokat és a hajón érkező migránsokat a kelet-afrikai országba küldi.
Amennyiben ezek az illegális bevándorlók menedékjogot kérnek az Egyesült Királyságban, a kormány elbírálja a kérelmüket, amíg Ruandában tartózkodnak.
Ha menedékkérelmüket jóváhagyják, ezek a migránsok ott maradhatnak.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban megtámadta az Egyesült Királyság kormányának azon kísérletét, hogy az egyes személyeket Ruandába toloncolják.
Az ügyben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága 2023-ban hozott döntést.
Úgy ítélte meg, hogy Ruanda nem biztonságos, mivel a migránsokat visszaküldheti azokba az országokba, ahonnan elmenekültek.
Ennek érdekében az Egyesült Királyság és Ruanda nemzetközileg kötelező érvényű szerződést írt alá a migránsok védelmének megerősítése érdekében.
Biztosította, hogy Ruanda nem küldi vissza az Egyesült Királyságból kitoloncolt migránsokat hazájukba vagy más, nem biztonságos országba.
A szerződés egy megerősített, végponttól végpontig tartó menekültügyi rendszert is bevezetett, beleértve egy, a szabályok betartását biztosító megfigyelőbizottságot.
2024 áprilisában az Egyesült Királyság parlamentje elfogadta a törvényjavaslatot, és egy királyi felmenő törvénybe iktatta azt.
A belügyminisztérium gyorsan kiküldte a végrehajtó csapatokat, hogy őrizetbe vegyék az első csoport migránsokat, akiket Ruandába toloncolnak ki.
Emellett felkészült arra, hogy az első migránsokat küldje a kelet-afrikai országba. A járatok kilenc-tizenegy hét múlva indulnak.
Ez magában foglalja a fogva tartási létesítmények kapacitásának növelését és több ügyintéző képzését a menedékjogi kérelmek gyors elbírálása érdekében.