Az Egyesült Királyság (UK) kormánya megemelte a nemzetközi szakképzett munkavállalók általános bérküszöbét.
Az Egyesült Királyságban a vállalkozásoknak mostantól többet kell fizetniük a nemzetközi munkavállalók foglalkoztatásáért.
Április 4-től a szakmunkások általános bérküszöbe 38 700 font, ami 48 százalékos növekedés a korábbi 26 200 fonthoz képest.
A kormány szerint az emelés segíteni fog abban, hogy az Egyesült Királyság bevándorlási rendszere a magasan képzett munkaerő toborzására összpontosítson.
Ez az Egyesült Királyság gazdaságának növekedését is elősegíti, miközben csökkenti a nettó migráció általános számát.
„Ideje elzárni a csapokat, és véget vetni a külföldről érkező olcsó munkaerő áramlásának” – mondta James Cleverly belügyminiszter egy sajtóközleményben.
Hozzátette, hogy a „fenntarthatatlanul” magas migrációs számok „egyszerűen nem igazságosak”, mivel „alulmúlják a keményen dolgozó [British] emberek bérét”.
Cleverly hozzátette: „A munkáltatóknak is ki kell venniük a részüket, és a brit munkavállalókat kell előtérbe helyezniük”.
A bérhatár emelése része a belügyminiszter által 2023 decemberében bejelentett szilárd és méltányos intézkedéscsomagnak.
Az Egyesült Királyság bevándorlási politikájában bekövetkezett változások azt jelentik, hogy 300 000 olyan személy, aki tavaly érkezett az országba, többé nem teheti ezt meg.
Bevándorlási bérlista küszöbérték
A nettó migrációs számok csökkentését célzó szakpolitikai változások másik része a hiányszakmák listájának (SOL) felváltása a bevándorlási bérlistával (ISL).
A kormány hangsúlyozta, hogy egyetlen ágazat sem függhet tartósan a bevándorlástól.
A munkáltatók többé nem fizethetnek kevesebbet a migránsoknak, mint a brit munkavállalóknak a hiányszakmákban.
Az ISL-ben szereplő munkahelyek „nem szolgálhatnak a bérek csökkentésére és a brit munkavállalók felvételének aláásására”.
A munkakörök csak akkor kerülnek be az ISL-be, ha egyszerre képzett és hiányszakmák, valamint ha a rezidens munkaerőbe való beruházásra irányuló jelenlegi erőfeszítések alapján „ésszerűnek” ítélt munkakörök.
A migrációs tanácsadó bizottság (MAC) ajánlása alapján az ISL 21 szerepet fog tartalmazni.
A szakmunkás foglalkoztatási útvonalra alkalmas munkahelyeknek csak nyolc százaléka szerepel az ISL-ben.
A SOL-hoz hasonlóan az ISL-állások is 20 százalékos kedvezményt kapnak az új, megemelt bérhatár alapján.
Április 4-től kezdődően a szakképzett munkavállalókat szponzoráló munkáltatóknak legalább 38 700 fontot vagy a munkáért járó „bérleti díjat” kell fizetniük, attól függően, hogy melyik a magasabb.
Ez azt jelenti, hogy az ISL-ben az általános szakmunkás munkakörökre vonatkozó kedvezményes bérküszöb mostantól 30 960 font lesz.
Az egészségügyi és ápolási dolgozók, valamint a nemzeti bértáblán szereplő munkakörökben dolgozók mentesülnek az új mediánbér-követelmény alól.
Az egészségügyi és ápolási dolgozókra azonban továbbra is érvényes az általános küszöbérték, amely 26 200 fontról 29 000 fontra emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi és ápolási munkakörökre vonatkozó kedvezményes bérküszöb az ISL-ben mostantól 23 200 font lesz.
A brit munkaerő „Vissza a munkába” terve
Cleverly belügyminiszter elmondta, hogy a kormány a bevándorlási törvényt úgy alakítja át, hogy a „legokosabbakat és legjobbakat részesítse előnyben, akik rendelkeznek a gazdaságunknak szükséges készségekkel”.
Ez azt jelenti, hogy a brit munkavállalók és a munkáltatók elsőbbséget élveznek a képzésbe, a szakképzésbe és a háztartási alkalmazottak felvételébe történő befektetésekben.
Mel Stride, az Egyesült Királyság munka- és nyugdíjügyi minisztere úgy véli, hogy az Egyesült Királyság túl sokáig támaszkodott a külföldről érkező munkaerőre, holott a helyi tehetségek rendelkezésre állnak.
Kijelentette, hogy a bérküszöb megemelése és a jóléti reformok felszabadítják a brit munkaerő potenciálját.
„Eltökélt szándékom, hogy a 2,5 milliárd fontos Vissza a munkába tervünkön keresztül megadjuk az álláskeresőknek azt a támogatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy továbbléphessenek és előbbre jussanak” – mondta Stride.
Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság munkaügyi központok hálózata „tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, felkészítő táborokat és készségfejlesztő programokat biztosít, hogy még több embert segítsen munkához juttatni”.
A Vissza a munkába terv célja, hogy elhárítsa a több mint egymillió brit tartósan munkanélküli, tartósan beteg vagy fogyatékkal élő munkavállalás útjában álló akadályokat.
Egyéb intézkedések a nettó migráció csökkentésére
Az Egyesült Királyság kormánya több intézkedést is hozott a nettó migráció csökkentése érdekében.
Március 11-től azoknak az ápolócégeknek, amelyek migráns munkavállalókat kívánnak alkalmazni, regisztrálniuk kell magukat a Care Quality Commissionnál. (CQC)
A változtatás célja, hogy segítse a munkavállalók kizsákmányolásának és a visszaéléseknek a visszaszorítását és megelőzését az ágazaton belül.
A kormány azt is megtiltotta az egészségügyi és ápolási dolgozóknak, hogy eltartottakat hozzanak magukkal az Egyesült Királyságba.
2024 januárjától csak a kiválasztott diákvízummal rendelkezők hozhatják be családjukat az Egyesült Királyságba. Csak a tanfolyam befejezése után válthatnak munkavállalási vízumra.
A MAC jelenleg is vizsgálja a diplomás vízum útvonalát, hogy ellenőrizze, hogy az megfelel-e a céljának, és nem élnek-e vissza vele.
Április 11-től kezdődően a családdal kapcsolatos vízumokra vonatkozó minimum jövedelemkövetelmény 18 600 fontról 29 000 fontra emelkedik.
Ez az összeg 2025 elejére 38 700 fontra emelkedik, hogy az Egyesült Királyságba hozott eltartottak anyagi támogatásban részesüljenek.
2024 februárjától a migránsok magasabb bevándorlási egészségügyi pótdíjat (IHS) is fizetnek. A magasabb díjak jelentősen megnövelik az egyesült királyságbeli vízum megszerzésének teljes költségét.