Az EU-bizottság a brit-EU fiatal polgárok szabad mozgására szólít fel, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozzon újra az Erasmus programhoz

| április 9, 2024
Az EU-bizottság a brit-EU fiatal polgárok szabad mozgására szólít fel, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozzon újra az Erasmus programhoz

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) jóváhagyta azt a javaslatot, amely arra ösztönzi az Európai Uniót (EU), hogy oldja fel a fiatal állampolgárokat érintő utazási korlátozásokat.

Kifejezetten felszólította az EU-t, hogy tárgyaljon az Egyesült Királysággal az Erasmus-programhoz való újbóli csatlakozásról.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Bizottság hivatalos tanácsadó testülete.

Az Erasmus egy olyan uniós program, amely lehetőséget kínál fiataloknak arra, hogy elutazzanak, és egy másik országban szerezzenek munkatapasztalatot, tanuljanak vagy képezzék magukat.

Az Independent beszámolt arról, hogy az EGSZB április 3-i ülésén aláírták azt az állásfoglalást, amely az EU-t az Egyesült Királysággal való kölcsönös ifjúsági mobilitási partnerség újratárgyalására szólítja fel.

A határozatot gyakorlatilag egyhangúlag, 77 igen szavazattal, nulla nem ellenében és egy tartózkodással elfogadták.

Az állásfoglalás megjegyezte, hogy azt „hivatalosan és határozottan támogatja az Európai Ifjúsági Fórum és a Brit Ifjúsági Tanács”.

Maurizio Cuttin, a Brit Ifjúsági Tanács nagykövete az Európai Ifjúsági Fórumon azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „tartozik a fiataljainak azzal, hogy lehetőségeket biztosítson” a szebb jövő érdekében.

„Kétségtelenül az Erasmus+ felkarolása az előrevivő út. A diákok, a gyakornokok és a fiatal önkéntesek nem érdemelnek kevesebbet” – mondta.

Az Európai Ifjúsági Fórum elnöke, María Rodríguez Alcázar reméli, hogy a döntéshozók a csatorna mindkét oldalán megvitatják „az EGSZB véleményében foglalt valamennyi ajánlást”.

„Az Egyesült Királyság és az EU számos ifjúsági szervezete” szintén támogatja a javaslatot, és jelentős lépésnek tartja azt az Egyesült Királyságnak az Erasmus-programba való visszailleszkedése felé.

Reményt ad a 30 év alatti brit állampolgároknak is, akik a Brexit miatt elszalasztották a lehetőséget, hogy az EU-ban dolgozzanak és tanuljanak.

Az Egyesült Királyság és az EU kölcsönös ifjúsági mobilitási rendszerének támogatása

Sadiq Khan londoni polgármester szintén az EU és az Egyesült Királyság közötti szabad mozgást szorgalmazta a fiatalok számára.

Ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Királyság kormánya 2024 januárjában kölcsönös ifjúsági mobilitási megállapodást kössön az EU-val.

Ez lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy tanuljanak, utazzanak, és betöltsék a kritikus gazdasági ágazatokban megüresedett álláshelyeket.

Hangsúlyozta: „Egyértelmű, hogy támogatnék egy olyan ifjúsági mobilitási programot, amely gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt előnyös lenne számunkra”.

Khan nyitott arra is, hogy a Brexit után feloldják a más európai országokba való beutazást és munkavállalást korlátozó vízumszabályokat.

George Eustice, a Konzervatív és Unionista Párt korábbi kabinetminisztere és vezető brexitpárti politikus hasonló elképzelést támogatott.

2023 júliusában Eustice sürgette az Egyesült Királyság kormányát, hogy folytasson tárgyalásokat az uniós tagállamokkal egy, a fiatalokat érintő megállapodásról.

Az Egyesült Királyságban dolgozni kívánó uniós polgároknak és az EU-ban tartózkodó brit állampolgároknak egyaránt kétéves munkavállalási vízumhoz való jogot kell biztosítani.

A Best for Britain 2023 kampánycsoport felmérése szerint 10 000 szavazó 68 százaléka támogatja a fiatalok kölcsönös mobilitási rendszerét az EU-val.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 61 százaléka támogatta az Egyesült Királyságnak az Erasmus-programba való visszailleszkedését.

Naomi Smith, a Best for Britain vezérigazgatója szerint „az EU-val való kölcsönös ifjúsági mobilitási rendszer mindenki számára előnyös”.

„Most, hogy az EU támogatja a tervet, itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság kormánya csatlakozzon a kölcsönös EU-UK ifjúsági mobilitási programhoz, és a brit hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus programban” – tette hozzá.

Jan Hendrik Dopheide, az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatokért felelős magas rangú uniós tisztviselő elmondta az EGSZB-nek, hogy az Európai Bizottság jelenleg is tárgyal a tagállamokkal a fiatalok mobilitásának lehetőségeiről.

Az Egyesült Királyság és az Erasmus program

Amikor az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból és az Erasmus-programból, körülbelül 200 000 fiatal „brit állampolgár nem tanulhatott többé ingyenesen Európa legjobb egyetemein.

A Brexit utáni utazási szabályok is sokkal nehezebbé tették az emberek számára, hogy szabadon mozogjanak az EU és az Egyesült Királyság között utazás, munka és tanulás céljából.

Az EU a kilépés ellenére felajánlotta Londonnak, hogy továbbra is részt vehet az Erasmus-programban. Az Egyesült Királyság kormánya azonban elutasította.

Nick Leake, az Egyesült Királyság képviseletének veterán vezető diplomatája az EGSZB ülésén elmondta, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi okok miatt mondott le az Erasmus-programról.

Mint a Politico beszámolt róla, azt mondta a bizottságnak: „Az Egyesült Királyság adófizetőinek érdekei miatt döntöttünk úgy, hogy nem veszünk részt az Erasmus+ programban”.

Leake szerint a programban való további részvétel feltételei szerint „az Egyesült Királyságnak 2 milliárd eurót kellett volna fizetnie”.

Ez az összeg „több, mint amennyit egy 7 éves program során kaptunk volna”, ami körülbelül „évi 300 millió forintot jelent”.

Leake arról is beszélt, hogy a brit állampolgárok idegennyelv-tudása nem áll egyensúlyban a kifelé irányuló mobilitási lehetőségek kihasználása és az Egyesült Királyságba „be akarnak jönni”.

Az Erasmus-programból való kilépés után az Egyesült Királyság létrehozta saját külföldi tanulmányi programját, a Turingot.

Az Egyesült Királyság kormánya által megrendelt elemzés azonban azt mutatta, hogy a program nem érte el a kitűzött célokat.

A Turing-programnak a 2021/22-es tanévben alig több mint 20 000 hallgatója volt, ami elmarad a 35 000-es céltól.

A részt vevő egyetemek és főiskolák közel 80%-a számolt be nehézségekről az új jelentkezési eljárással kapcsolatban.