A közelmúltban végzett kutatások rávilágítottak egy aggasztó tendenciára: az Egyesült Királyság (UK) és az Európai Unió (EU) jelentős hasznot húz az elutasított vízumkérelmekből.
A LAGO Collective, egy művészetekkel és migrációval foglalkozó kutatócsoport tanulmánya szerint a vízumkérelmek elutasítása virágzó bevételi forrássá vált az európai országok számára.
2023-ban az Egyesült Királyság 44 millió fontot szedett be az akkor elutasított vízumkérelmek után fizetendő díjakból.
Ezzel szemben az EU 110 millió fontot (130 millió eurót) kapott az elutasított vízumkérelmek díjaiból.
Az elemzés az EU Migrációs és Belügyi Főigazgatóságától és az Egyesült Királyság Belügyminisztériumától származó adatokon alapult.
„A vízumegyenlőtlenségnek nagyon kézzelfogható következményei vannak, és a világ legszegényebbjei fizetik meg az árát” – mondta Marta Foresti, a LAGO alapítója.
Ez a kérdés kritikát váltott ki, különösen az afrikai és ázsiai közösségek részéről, akik úgy érzik, hogy igazságtalanul diszkriminálják őket.
A vízum elutasítása egyre nagyobb gondot jelent
Az Egyesült Királyság és az európai országok együttesen milliókat kerestek a vízumdíjakon, még akkor is, ha a kérelmeket elutasították.
Ezt a gyakorlatot kizsákmányolásként bírálták, főként azért, mert a díjakat nem lehet visszatéríteni.
Az elemzés szerint az elutasított kérelmezők főként alacsony és közepes jövedelmű országokból érkeztek.
Ez a probléma különösen hangsúlyos az afrikai és ázsiai országokból érkező pályázók esetében.
Az afrikai utazóknál lényegesen magasabb volt a vízum elutasításának aránya, egyeseknél ez az arány elérte a 40-70 százalékot is.
Az elemzés azt mutatja, hogy az uniós vízumok elutasítási aránya különösen magas az olyan országok esetében, mint Nigéria, Ghána és Szenegál, 40% és 47% között mozog.
Az Egyesült Királyságban Algériában a legmagasabb a vízumelutasítási arány, 71 százalék, ezt követi Banglades 53 százalékkal.
Ghána, Pakisztán és Nigéria esetében az Egyesült Királyságban 30 és 46 százalék között mozog a vízum elutasítási aránya.
E régiókból sokan folyamodnak vízumért, hogy Európába látogathassanak, ott dolgozzanak vagy tanulhassanak, de magas elutasítási aránnyal kell szembenézniük.
Hatás a zenészekre, művészekre
Az egyik leginkább érintett csoport az afrikai és ázsiai zenészek és művészek.
Ezek az egyének gyakran kérnek vízumot, hogy Európában bemutathassák vagy kiállíthassák munkájukat, de sokan elutasítják a vízumot.
Ez hatással van a karrierjükre, és megfosztja az európai közönséget a sokszínű kulturális élményektől.
Afrikai és ázsiai zenészek és művészek megalázónak és diszkriminatívnak ítélték a vízumkérelmi eljárást.
„Az a gondolat, hogy nem látnak szívesen” – mondta Lemn Sissay, egy etióp gyökerekkel rendelkező brit költő és műsorvezető a The Guardian című lapnak.
Csapata nem találkozott vízumproblémákkal a 2024-es etiópiai kiállítás során, de megjegyezte, hogy más afrikaiaknak igen.
Ahmad Sarmast, a portugáliai székhelyű Afgán Ifjúsági Zenekar igazgatóját meglepte, amikor márciusban 47 tagjától megtagadták az angliai turnéra szóló brit vízumot.
A zenészek a tálibok elől való menekülésük után tartózkodási jogot szereztek Portugáliában, és felléptek Olaszországban, Franciaországban, Svájcban és Németországban.
Samast elmondta, hogy a portugál tartózkodási kártyák és más dokumentumok másolatát is benyújtották, de sokakat még így is elutasítottak.
Nagy tiltakozások után a belügyminisztérium később vízumot adott 14 és 22 év közötti afgán zenészeknek.
A Belügyminisztérium 2020-ban leállította egy vitatott algoritmus használatát a brit vízumkérelmekről szóló döntések meghozatalához.
Ez a változás azután következett be, hogy migránsjogi csoportok pereltek, mondván, hogy a rendszer elfogult a színes bőrűekkel szemben.
Most a belügyminisztérium egy másik rendszert használ, amelyet „komplexitási útválasztó eszköznek” neveznek.
Ez az új eszköz a kérelmező által megadott információk alapján értékeli, hogy egy kérelem mennyire lehet összetett.
A vízumkérelmek díjának emelése
A teljes vízumdíj 2024-ben valószínűleg emelkedni fog, mivel az Egyesült Királyság és az EU megemeli a vízumkérelmek díját.
Az Egyesült Királyságba történő rövid távú látogatásokra vonatkozó vízumkérelem díja tavaly októberben 100 fontról 115 fontra emelkedett.
Idén júniusban a rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumkérelmek díja 68 fontról (80 euróról) 76 fontra (90 euróra) emelkedett.
Az Európai Bizottság a vízumdíjak emelését azzal indokolta, hogy az szükséges a kérelmek feldolgozásának és a határbiztonság garantálásának költségeihez.
Az EU a schengeni vízumdíjak emelésének okaként a növekvő inflációt és a köztisztviselők fizetését említette.
Az Egyesült Királyságba és Európába történő utazás bonyolultságát növeli, hogy új utazási engedélyezési rendszereket vezetnek be.
E rendszerek célja a biztonság fokozása, a belépési folyamatok egyszerűsítése, valamint az utazók számára további költségek és követelmények bevezetése.
Az Egyesült Királyság 2023 novemberében bevezette az Egyesült Királyságba látogató, rövid távú tartózkodásra jogosító, vízummal nem rendelkező állampolgárok számára az elektronikus utazási engedélyt (ETA).
Jelenleg a kiválasztott Öböl-menti országok állampolgárainak ETA-val kell rendelkezniük, mielőtt az Egyesült Királyságba utaznak.
A Belügyminisztérium tervei szerint 2024-re az összes, vízummal nem rendelkező állampolgárra kiterjedő, szélesebb körű bevezetést tervez.
Az EU 2025 közepén elindítja az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszert(ETIAS) is a schengeni övezetbe rövid távú tartózkodásra utazók számára, akik nem rendelkeznek vízummal.
A brit ETA 10 fontba kerül, míg az ETIAS 6 fontba (7 euróba), és két, illetve három évig érvényes.
Az utazási engedély iránti kérelem díja nem téríthető vissza, ha a kérelmezőt elutasítják.