Az Egyesült Királyság (UK) kormánya más megközelítést alkalmaz a bevándorlás csökkentésére a helyi munkavállalók képzettségének javításával.
A kezdeményezés célja a munkaerőhiány kezelése és a megüresedett álláshelyek helyi tehetségekkel való betöltése ahelyett, hogy külföldi munkavállalókra támaszkodnának.
Sir Kier Starmer miniszterelnök és Bridget Phillipson oktatási miniszter bemutatta a Skills England nevű új kormányzati szervet.
Starmer szerint ez új lehetőségeket nyit meg a fiatalok előtt, és lehetővé teszi az egyesült királyságbeli vállalatok számára, hogy több hazai tehetséget vegyenek fel és alkalmazzanak.
„A Skills England létrehozza a szükséges keretet e cél eléréséhez, miközben csökkenti a tengerentúli munkavállalókra való támaszkodásunkat” – mondta egy sajtóközleményben.
Phillipson szerint az ország képesítési rendszere „széttöredezett és megtört”.
„A munkáltatók be akarnak fektetni a munkavállalóikba, de túl sokáig visszatartották őket attól, hogy hozzáférjenek a szükséges képzésekhez” – tette hozzá.
2017 és 2022 között az Egyesült Királyságban a szakképzett munkaerő hiánya megduplázódik, és több mint 500 000 főre emelkedik a szakképzett jelöltek hiánya miatt.
Jelenleg az országban betöltetlen álláshelyek 36 százalékát teszi ki.
Mi a Skills England
A Skills England célja, hogy kezelje a készséghiányt és jobb lehetőségeket biztosítson a brit munkaerő számára.
Olyan készségrendszer létrehozására fog összpontosítani, amely megfelel a különböző iparágak igényeinek.
Ide tartozik az építőipar, az informatika, az egészségügy, a mérnöki tevékenység és még sok más ágazat.
A Skills England a migrációs tanácsadó bizottság (MAC) segítségével azonosítja a hiányszakmákat.
Ezután képzési programokat fog kidolgozni, hogy a helyi munkavállalókat felvértezze ezekkel a készségekkel, és kezelje a munkaerőhiányt.
A cél az, hogy csökkenjen az ország függősége a bevándorlóktól az üres munkahelyek betöltése érdekében.
Célja továbbá, hogy olyan munkaerőt hozzon létre, amely a gazdaság igényeit a külföldről importált készségek nélkül képes kielégíteni.
Emellett a Skills England biztosítani fogja, hogy a brit fiatalok hozzáférjenek a megfelelő lehetőségekhez és képzésekhez.
A BBC beszámolója szerint Starmer miniszterelnök a „koherens” képesítési rendszer hiányát okolta az ország migrációtól való „túlzott függőségéért”.
Ez a fiatalok képzési lehetőségeinek hiányához vezetett, ami megfosztotta őket a „munka méltóságától”.
„Nem fogunk megelégedni azzal, hogy csak a készségek importálásának könnyű eszközét húzzuk meg. Ezzel szemben fordítunk egy másik lapot” – mondta a farnborough-i nemzetközi légi szalonon tartott beszédében.
Starmer hozzátette: „Országunk sikere attól függ, hogy hosszú távon magasan képzett munkaerőt tudunk-e biztosítani”.
A Skills England létrehozásának következő lépései
Philipson Richard Pennycook CBE-t, az Oktatási Minisztérium (DfE) vezető nem ügyvezető igazgatóját nevezte ki a Skills England ideiglenes elnökévé.
Az új kormányzati szerv létrehozása és egy érzékeny és együttműködő készségrendszer létrehozása kilenc-tizenkét hónapot vesz igénybe.
A Skills England elindításának első fázisa a szervezet létrehozását és a jövőbeli készségigények felmérésének megkezdését foglalja magában.
Az új kormányzati szerv a munkáltatókkal is erős kapcsolatokat fog kiépíteni.
Az Institute for Apprenticeships and Technical Education (IfATE) funkciói átkerülnek a Skills Englandhez. Ez magában foglalja a munkáltatók számára a készségfejlesztő képzések kialakításának útvonalát is.
Ezt követően a megfelelő időben állandó igazgatótanácsot, elnököt és vezérigazgatót neveznek ki.
A Skills England összeállítja a finanszírozásra jogosult képzési programok listáját.
Ez a felelősség magában foglalja a költséghatékonyság biztosítását és a kormányzati finanszírozású képzési lehetőségek összehangolását mind a tanulók, mind a munkaadók számára elérhetővé tett képzések és a meghatározott készségigények között.
A kormány emellett széles körű stratégiát tervez bevezetni a 16 éves koron túli oktatásra vonatkozóan.
A kezdeményezés célja, hogy megszüntesse a brit fiatalok előtt álló akadályokat, elősegítse a szakképzett munkaerő fejlődését és ösztönözze a gazdasági növekedést.
Philipson elmondta, hogy a Skills England összekapcsolja a vállalkozásokat a szakszervezetekkel, polgármesterekkel, egyetemekkel, főiskolákkal és képzési szolgáltatókkal.
Ezáltal a kormány „teljes képet kap az országos készséghiányról”, minden ágazatban ösztönözni fogja a növekedést, és lehetőséget ad az embereknek a megélhetésre.
Kihívások, szkepticizmus a készségfejlesztő programokkal kapcsolatban
Bár sokan támogatják a helyi készségfejlesztést, néhányan aggódnak annak gyakorlati megvalósíthatósága és hatékonysága miatt.
Az olyan iparágak, mint a vendéglátás, a szociális ellátás, az NHS és az építőipar a hazai szakképzettséghiány miatt nagymértékben támaszkodtak a külföldi munkavállalókra.
A kormány erőfeszítései ellenére vannak kihívások és szkepticizmus a kezdeményezés sikerét illetően.
A hazai szakképzés fellendítésére tett korábbi kísérletek nem kezelték teljes mértékben a munkaerőhiányt.
Az Institute for Fiscal Studies (IFS) óva intett a széles körű képzési támogatások bevezetésétől, amint arról a The Standard beszámolt.
Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a finanszírozás jelentős részét olyan képzési programokra fordíthatják, amelyeket a vállalatok önállóan finanszíroznának.
Ez pedig potenciálisan csökkenti a támogatások általános hatékonyságát.
A Skills England kezdeményezés sikere a kormány, a vállalkozások és az oktatási intézmények közötti hatékony együttműködéstől függ.
Annak biztosítása, hogy a képzési programok összhangban legyenek a gazdaság valós igényeivel, döntő fontosságú az ország bevándorlási függőségének csökkentése szempontjából.