A francia Főtanács elutasítja a brit lakástulajdonosok automatikus hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumát

| január 29, 2024
A francia Főtanács elutasítja a brit lakástulajdonosok automatikus hosszú távú tartózkodásra vonatkozó vízumjogosultságát

A franciaországi lakással rendelkező brit állampolgároknak továbbra is be kell tartaniuk az Európai Unió (EU) 90 napos vízumszabályait.

A francia Alkotmánytanács 2024. január 25-én elutasította azt a javaslatot, amely a brit másodlakás-tulajdonosok 90 napos vízumkötelezettségének enyhítésére irányult.

Az Alkotmánytanács az alkotmányos ügyek legfelsőbb hatósága Franciaországban. Biztosítja az alkotmányos elvek és szabályok betartását az országban.

A módosítás része annak a vitatott bevándorlási törvényjavaslatnak, amelyet a francia parlament mindkét háza 2023 decemberében fogadott el.

A javaslat lehetővé tette volna a Franciaországban ingatlannal rendelkező brit állampolgárok számára, hogy mindenféle formaság nélkül, hosszú távú vízumjogosultsággal rendelkezzenek.

A törvényjavaslat megkerülte volna a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó 90 napos uniós vízumszabályozást. A harmadik országbeli állampolgárok közé a Brexit után már az Egyesült Királyság (UK) állampolgárai is beletartoznak.

A francia alkotmánytanács elutasította a bevándorlási törvényjavaslat közel egyharmadát.

A Tanács többek között a szociális ellátásokhoz való szigorúbb hozzáférést és a családegyesítési szabályokat, valamint a bevándorlási kvóták bevezetését is elvetette.

Miért törölték el a hosszú távú tartózkodásra jogosító automatikus vízumjogosultságot?

A francia Alkotmánytanács eljárási okokra hivatkozva elutasította a brit második otthon tulajdonosainak automatikus hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumjogosultságát.

A Tanács úgy ítélte meg, hogy a javaslat nem hasonlít eléggé a törvényjavaslat eredeti szövegére. Azzal is érvelt, hogy ez nem függött össze, még közvetve sem.

A lesa sages-nek vagy „bölcseknek” is nevezett tagok a francia alkotmány 45. cikkével indokolták döntésüket.

Kijelentette, hogy az egyes brit állampolgárok franciaországi tartózkodásának feltételei „nem kapnának helyet a törvényben azon az alapon, hogy azt első olvasatban vezették volna be”.

A kormány egy évvel ezelőtti eredeti szövegében nem szerepelt a brit lakástulajdonosok automatikus, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vonatkozó rendelkezés.

Martine Berthet szenátor módosító indítványként hozzáfűzte, majd a szenátorok új törvénycikként fogadták el.

A helyi Thibaud Mulier francia alkotmányszakértőre hivatkozva arról számolt be, hogy a 45. cikk indoklása a „törvényhozási kiegészítőket” vagy a törvény rendeltetésétől független cikkeket veszi alapul.

A javaslatnak a törvényjavaslat eredeti indokaival is összhangban kell állnia. A bevándorlási törvényjavaslatot „a bevándorlás ellenőrzésére és az integráció javítására” javasolták.

A Tanács szerint a brit másodlakás-tulajdonosokra vonatkozó rendelkezések „még közvetett módon sem állnak kapcsolatban a többi rendelkezéssel”.

„Következésképpen, anélkül, hogy az Alkotmánytanács előítéletet mondana e rendelkezések tartalmának az egyéb alkotmányos követelményeknek való megfeleléséről, meg kell állapítani, hogy mivel az alkotmánnyal ellentétes eljárás szerint fogadták el őket, ezért alkotmányellenesnek minősülnek” – döntött a francia Legfelsőbb Tanács.

A francia Alkotmánytanács azonban nem nyilvánított véleményt arról, hogy az automatikus vízumra vonatkozó javaslat sérti-e a francia alkotmányt.

Az Alkotmánytanács határozatai ellen azonban nem lehet fellebbezni.

Az uniós vízumszabályok enyhítése a Franciaországban élő brit lakástulajdonosok számára

Miután a törvényhozók Franciaországban hozzáadták a brit lakástulajdonosok számára a rendelkezést, azok, akik ellenezték azt, gyorsan kihúzták azt. Ez még azelőtt történt, hogy az első alkalommal az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elé került volna.

A francia képviselők azzal érveltek, hogy a franciaországi ingatlan birtoklása nem elegendő indok a vízummentességhez. Úgy is felfogható, hogy az emberek egy csoportját anyagi helyzetük miatt előnyben részesíti.

A törvényhozók mégis visszaillesztették a homályosan megfogalmazott rendelkezést a bevándorlási törvénybe, mielőtt azt elfogadták volna.

„A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot automatikusan adják ki a Franciaországban második otthonnal rendelkező brit állampolgároknak. Ezért ők mentesülnek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtása alól” – áll a módosításban.

Ez lényegében a Brexit előtti szabályokhoz térítené vissza a Franciaországban élő brit lakástulajdonosokat. A törvényjavaslat lehetővé tenné számukra, hogy több mint 90 napig franciaországi otthonukban maradhassanak.

A brit lakástulajdonosok legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Franciaországban

A bevándorlási törvénytervezet franciaországi módosítása potenciálisan nagyszerű hír volt azon brit állampolgárok számára, akiknek a Brexit előtt Franciaországban van ingatlanjuk.

A jelentések szerint az Egyesült Királyság állampolgárai is egyre nagyobb számban keresnek francia ingatlanokat. A britek a szokásosnál hatszor nagyobb számban kerestek francia lakásokat megvásárolni.

A Brexit utáni vízumszabályozás értelmében az EU a brit állampolgárokat harmadik országbeli állampolgároknak tekinti.

Az Egyesült Királyság állampolgárai 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Franciaországban vagy bármely más schengeni államban.

Azok, akiknek Franciaországban van ingatlanuk, nem látogathatnak el más uniós országokba, ha már 90 napot töltöttek franciaországi otthonukban.

Tartózkodásuk meghosszabbításához vagy a schengeni térség más országainak meglátogatásához vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérniük.