Az Európai Unió (EU) új be- és kilépési rendszerének (EES) eredetileg november 10-re tervezett elindítását ismét elhalasztották.
Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa megerősítette, hogy a blokk nem áll készen a teljes körű végrehajtásra.
A BBC-nek azt mondta: „Egyértelmű, hogy nem leszünk készen november 10-re”.
Ehelyett Johansson bejelentette, hogy az EU fokozatos bevezetést vagy lépésről lépésre történő megközelítést fog alkalmazni.
Ez lehetővé tenné, hogy több uniós ország is befejezze a szükséges előkészületeket.
Johansson azonban nem jelentette be az EES fokozatos bevezetésének új ütemtervét.
Az EES-t eredetileg 2022-re tervezték indítani, de műszaki és logisztikai kihívások miatt többször is elhalasztották.
Az EES késedelmének okai
Az EES célja, hogy automatizálja a nem uniós utasok schengeni térségbe történő be- és kilépésének nyilvántartását.
Az új rendszer az útlevélbélyegzés helyett biometrikus adatokat, például ujjlenyomat- és arcfelismerést fog használni.
Az európai foglalkoztatási stratégia célja a határbiztonság fokozása, az illegális bevándorlás csökkentése és a vízumtúllépés ellenőrzésének egyszerűsítése.
Az EU Bizottság egyik szóvivője nemrégiben elárulta, hogy az EU nem tudja teljesen kizárni az EES további késedelmeit.
Ez elsősorban a művelet összetettségének és a rendszer stabilitásának köszönhető.
A határátkelőhelyeken a szükséges berendezések telepítése azonban a vártnál nehezebbnek bizonyult.
Számos uniós tagállam küzdött a rendszer technológiai követelményeinek teljesítésével.
Ez különösen nagy kihívást jelentett a nagy forgalmú, valamint a korlátozott helyekkel és infrastruktúrával rendelkező határállomások esetében.
Johansson kifejtette, hogy a rendszer megfelelő működésének biztosítása nélküli siettetése jelentős fennakadásokat okozhat.
„Lényeges, hogy minden rendszer zökkenőmentesen működjön, hogy elkerüljük a káoszt a határokon” – mondta Johansson.
Az EU a legkevésbé sem szeretné, ha az utazóknak hosszú késésekkel kellene szembenézniük a rosszul kivitelezett technológia miatt.
A novembert megelőző hónapokban többször felmerültek aggályok az infrastruktúra felkészültségével és a biometrikus adatok kezelésére való kapacitással kapcsolatban.
Az ujjlenyomat-olvasókat és arcfelismerő eszközöket még számos kulcsfontosságú belépési ponton, többek között a doveri kikötőben is be kell szerelni .
Számos repülőtéri és kikötői tisztviselő aggályait fejezte ki amiatt is, hogy az új rendszert nem tesztelték éles környezetben.
Franciaország, Németország és Hollandia levélben fordult az Európai Bizottsághoz ezekkel az aggályokkal kapcsolatban.
Ez a három kulcsfontosságú ország ad otthont az EU jelentős repülőtéri csomópontjainak. A schengeni térségbe irányuló beutazások 40 százaléka ezeken a repülőtereken bonyolódik.
Ha a rendszert e problémák megoldása nélkül vezetnék be, a határon kialakuló torlódások jelentős késésekhez vezethetnének.
Az EES fokozatos bevezetése: biztonságosabb megközelítés
Az uniós miniszterek luxembourgi ülésükön megvitatják az EES vészhelyzeti tervét.
A rendszer fokozatos megközelítésének egyik lehetősége az, hogy egyes országok és határátkelőhelyek, amelyek készen állnak, először használják a rendszert.
A többi ország később kezdi el használni a rendszert, amint befejezik az új rendszerre való felkészülést.
A fejlettebb határinfrastruktúrával rendelkező országok, mint például Franciaország és Németország, az elsők között vezethetik be a rendszert.
A kisebb regionális repülőterek is követhetik őket, amint telepítették a szükséges technológiát.
Ez a szakaszos megközelítés lehetővé teszi az EU számára, hogy a rendszer teljes körű működése előtt azonosítsa és kezelje a lehetséges problémákat.
Johansson hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés „gyakorlatias megoldás”, és lehetővé tenné a zökkenőmentesebb átmenetet.
„Olyan gyakorlatias megoldásra van szükségünk, amely mindenki számára működik” – mondta – „és ez a fokozatos megközelítés rugalmasságot biztosít számunkra, hogy a felmerülő problémákat a felmerülésükkor kezeljük.
A bevezetés szakaszolásával az EU azt szeretné elkerülni, hogy a határátkelőhelyek új eljárásokkal legyenek túlterhelve.
Az uniós tagállamoknak több idejük lesz a személyzet képzésére, a biometrikus rendszerek tesztelésére és a valós teljesítmény alapján történő kiigazításokra is.
Ez a lépésről-lépésre történő útmutató segíthet csökkenteni a forgalmas határátkelőhelyeken kialakult torlódásokat és zűrzavart, különösen a kezdeti bevezetési szakaszban.
Egy másik lehetőség egy olyan könnyítő szelep, amely lehetővé teszi az uniós határőrök számára, hogy ha a sorok kezelhetetlenné válnak, felfüggesszék a biometrikus ellenőrzést.
Egy másik lehetőség az uniós jogszabályok módosítása, amely lehetővé tenné az utazók számára, hogy a határtól távol és előre regisztrálják biometrikus adataikat.
Ez történhet mobilalkalmazáson keresztül vagy a kikötőkön vagy repülőtereken kívüli biztonságos helyszíneken.
Az EES hatása a határátkelőkre és az utazókra
Az utazók számára az EES várhatóan idővel egyszerűsíteni fogja a beutazási eljárásokat.
Az új rendszer azonban a kezdeti szakaszban várhatóan késéseket okoz majd, különösen a csúcsforgalom idején.
Ennek oka az új infrastruktúrák felállításának, a biometrikus technológia használatának és az utazókat segítő személyzet képzésének bonyolultsága.
Az EES által okozott várható késések óriási aggodalomra adnak okot, különösen az olyan forgalmas határátkelőhelyeken, mint a doveri kikötő az Egyesült Királyságban.
A kikötő az Egyesült Királyság és az EU közötti fő átjáró, amelyen naponta több millió jármű és utas halad át.
A doveri tisztviselők figyelmeztettek, hogy a várakozási idő jelentősen – a legrosszabb esetben 14 órára – nőhet, ha az EES bevezetésre kerül.
A hosszú sorok Kent helyi közösségében is dugót okozhatnak, és nemcsak az utazást, hanem a helyi gazdaságot is megzavarhatják.
Ezek a késések több millió utazót érinthetnek a forgalmas repülőtereken és az Eurotunnelben, ahol a torlódások már most is problémát jelentenek.
A fennakadások minimalizálása érdekében az Egyesült Királyság kormánya szorosan együttműködik a kikötőkkel és a légitársaságokkal, hogy biztosítsa felkészültségüket.
Emellett 10,5 millió eurót fektetett be az Egyesült Királyság és az EU fő határátkelőhelyeinek EES-felkészültségének javítására.
A finanszírozás nagy részét a kenti Dover kikötője, a folkestone-i Csatorna-alagút és az Eurostar St. Pancras állomása kapja.
Az Európába utazóknak érdemes tájékozódniuk és tájékozódniuk a határátlépési eljárásokban bekövetkezett változásokról és az esetleges késésekről.
Az EES kezdeti bevezetése során a határon az új rendszerre való átállás során több várakozási időt kell biztosítaniuk.
Miközben az EES bevezetése ismét késik, az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik annak biztosításán, hogy minden határon fel legyenek szerelve az új technológia kezelésére.
Az EES fokozatos bevezetése várhatóan 2025 folyamán történik meg.