Az EU integrálhatja a mesterséges intelligencia hazugságvizsgálót az új határellenőrzési rendszerekbe

| június 21, 2024
Az EU integrálhatja a mesterséges intelligencia hazugságvizsgálót az új határellenőrzési rendszerekbe

A brit utazóknak egy szokatlan határellenőrző tisztviselő – egy mesterséges intelligencia (AI) hazugságvizsgáló rendszer – intenzív kikérdezésével kell szembenézniük.

Az Európai Unió (EU) a hírek szerint a mesterséges intelligencia alkalmazását tervezi a határbiztonsági intézkedések egyikeként.

A fejlett mesterséges intelligencia szoftver az Egyesült Királyságból érkezők szűrésekor elemzi az arckifejezéseket, a testbeszédet és más viselkedési jeleket.

A határellenőrzés során valamennyi repülőtéren és kompterminálon be lehetne vezetni.

A The Mail szerint a csúcstechnológiás mesterséges intelligencia hazugságvizsgálók az EU új határellenőrzési intézkedéseinek részét képeznék.

Ezek a be- és kilépési rendszer (EES ) és az európai utazási információs és engedélyezési rendszer (ETIAS).

Az EES 2024. október 6-án lép hatályba, az ETIAS pedig 2025-ben.

Mindkét utazási program megköveteli, hogy a nem uniós látogatók a schengeni országokba való belépéshez biográfiai és biometrikus adatokat adjanak meg.

Hogyan működnek az AI hazugságvizsgálók

A jelentés szerint az utazóknak egy számítógépes animált avatárral kell majd online interjút kitölteniük, mielőtt az EU-ba utaznak.

Az interjú során az utazókat az utazás céljáról és egyéb személyes adatokról kérdezik.

A mesterséges intelligencia rendszer elemezné az arckifejezéseket, a testbeszédet és a szemmozgásokat, hogy megállapítsa az interjúk során az őszinteséget.

Ha a szoftver gyanús vagy megtévesztő viselkedésre utaló jeleket észlel, akkor az adott utazót a bevándorlási tisztviselők további szűrésre jelölheti.

Az EU már tesztelt hasonló mesterséges intelligencia alapú hazugságérzékelő technológiát az iBorderCtrl és a Trespass kódnevű kísérleti programokban.

Az iBorderCtrl egy 4,5 millió eurós (5,1 millió dollár) uniós finanszírozású projekt, amelyet 2016 és 2019 között tesztelnek Görögországban, Magyarországon és Lettországban.

A Manchester Metropolitan Egyetem tudósai fejlesztették ki a technológiát, és cégük, a Silent Talker Ltd. kereskedelmi forgalomba hozza azt.

A TRESPASS konzorcium 2021 novemberéig kísérleti jelleggel tesztelte a szoftvert és egy másik, azonos nevű hazugságvizsgáló szoftvert.

A kísérleti rendszerek a kísérletek során figyelték a résztvevők fizikai reakcióit, miközben a határőrök kérdéseket tettek fel nekik.

A kísérletek némelyike még az emberek közösségi média fiókjait is átvizsgálta, hogy megállapítsa, nem jelentenek-e biztonsági kockázatot.

A közösségi médiatartalmak ilyen szűrésre való felhasználása azonban aggályokat vetett fel a szólásszabadság megsértésével kapcsolatban a polgári jogok védelmezői részéről.

Új uniós beutazási szabályok a nem uniós polgárok számára

A mesterséges intelligencia hazugságvizsgálatának lehetősége akkor merül fel, amikor az EU szigorúbb beutazási szabályok bevezetésére készül.

Két új határellenőrzési rendszer fokozottan ellenőrzi majd az Európába látogató brit és nem uniós állampolgárokat.

Az EES minden nem uniós állampolgárságú utazótól megköveteli a biometrikus adatokat, és az ujjlenyomatokat és arcfelvételeket egy uniós adatbázisban tárolja.

Ez a rendszer az útlevelek kézi bélyegzése helyett a schengeni övezetbe nem uniós országokból utazók be- és kilépésének nyilvántartására szolgál majd.

Másrészt az ETIAS hasonló az Egyesült Államok (USA) vízummentességi programjához és az Egyesült Királyság elektronikus utazási engedélyéhez (ETA).

A vízummal nem rendelkező állampolgároknak a schengeni övezetbe történő látogatás előtt ETIAS-t kell szerezniük.

Az ETIAS megszerzéséhez a kérelmezőknek ki kell tölteniük egy online űrlapot, amelyben válaszolnak a hátterükre és az utazás részleteire vonatkozó kérdésekre.

Az online jelentkezési folyamatba integrálható lenne egy mesterséges intelligencia hazugságvizsgáló szoftver, amely virtuálisan kihallgatná az utazókat, miközben megadják a szükséges információkat.

Etikai aggályok az AI hazugságvizsgálókkal kapcsolatban

A mesterséges intelligencia használata az emberi viselkedés hazugságainak felderítésére sok kritikát és szkepticizmust váltott ki.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós törvény célja, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia biztonságos és tisztességes alkalmazását.

A cél az emberek jogainak és magánéletének védelme, miközben lehetővé teszi a hasznos mesterséges intelligencia technológiák fejlődését.

Az AI-rendszereket kockázati szintek szerint osztja fel, egyeseket – például az érzelmek felismerésére használtakat – magas kockázatúnak ítélve.

A kritikusok mégis azzal érvelnek, hogy az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete továbbra is lehetővé teszi annak használatát a bűnüldözésben és a migráció ellenőrzésében – olvasható a BiometricUpdate.com oldalon.

Egyes szakértők a mesterséges intelligencia hazugságvizsgálókat megbízhatatlan „áltudománynak” minősítették, amely tisztességtelen megkülönböztetéshez vezethet.

Patrick Breyer, az Európai Parlament német képviselője azzal érvelt, hogy még a képzett emberi szakértők sem képesek megbízhatóan felismerni a hazugságokat pusztán az arckifejezések vagy a testbeszéd alapján.

Figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia hazugságvizsgálók igazságtalanul célozhatják meg a fogyatékkal élőket és a szorongásos zavarokkal küzdő embereket.

A testbeszéd különböző kulturális értelmezéseit is megkülönböztetheti.

Aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy az ilyen mesterséges intelligencia rendszerek előítéleteket mutathatnak bizonyos etnikai csoportokkal vagy nemzetiségekkel szemben a rájuk képzett adatok alapján.

Sok kritikus úgy véli, hogy ez az invazív megfigyelési technológia etikátlan túlkapása.

Az uniós tisztviselők a kísérletek védelmében azt állították, hogy a kísérletek a határbiztonság megerősítéséhez és a potenciális fenyegetések azonosításához szükségesek.