A Lordok Háza meghallgatta az Európai Unió (EU) be- és kilépési rendszerének (EES) november 10-i bevezetése esetén várható következményeket.
Kevin Mills, a Doveri Kerületi Tanács vezetője a parlamenti meghallgatáson elmondta, hogy ez „teljes és teljes vérfürdő” lett volna.
Hozzátette, hogy az új uniós határellenőrzési rendszer„szteroidokkal teli dugót” hozott volna Kent városába.
„Nem lettünk volna készen 10-én” – mondta Mills, akit a The Connexion idézett.
Elmondta, hogy nem minden berendezés volt a helyén, és a közlekedési útvonalakat nem hosszú sorok kialakítására tervezték.
A doveri kikötő tisztviselői elmondták, hogy örülnek az EES indításának késedelmének, amely több időt adott nekik arra, hogy megszervezzenek mindent, ami szükséges.
A kikötői utaknak még mindig új útvonalakra és táblákra van szükségük a zavartalan közlekedés érdekében.
„Nincs értelme bevezetni egy olyan rendszert, amely ennyire szerves része ennek az országnak, különösen az általam képviselt városnak, ha nem áll készen mindenhol” – mondta Mills.
Hozzátette: „Több mint boldogok vagyunk, hogy késedelembe estünk”.
Az új EES elhalasztásának oka
Az EES egy új határellenőrzési rendszer, amely a schengeni térségbe belépő és onnan kilépő nem uniós polgárok és lakosok nyomon követésére szolgál.
A rendszer az útlevelek bélyegzése helyett az utazók biometrikus adatait, például az ujjlenyomatot és az arc szkennelését fogja használni.
A rendszer célja a biztonság javítása és az európai utazás egyszerűsítése, de az átállás gondos tervezést igényel.
Az EU 2016-ban javasolta, hogy az ESS-t eredetileg 2022-ben indítsák el, de az indítást többször is elhalasztották.
Ylva Johansson belügyi biztos szerint a november 10-i dátum „nem jöhet szóba”, mivel a tagállamok nem állnak készen.
Számos uniós országnak több időre van szüksége ahhoz, hogy az EES-berendezéseket – többek között a táblagépeket és az ujjlenyomat-olvasókat – felállítsák a határaikon.
A központi adatbázis stabilitási problémáira is hivatkozott, amely mindenki arcának és ujjlenyomatának szkennelését tárolná.
A központi adatbázisból származó adatokat az EU és az Egyesült Királyság külső határállomásoknak, például repülőtereknek, kikötőknek és állomásoknak küldik majd el.
A tisztviselőknek többet kell tesztelniük a rendszert, hogy biztosítsák, hogy jól működik, és nem terheli túl a hatalmas adatmennyiség.
Johansson biztos és az eu-LISA, az EU számítógépes rendszereiért felelős ügynökség keresi a megoldást.
Az EES indításának késedelmére adott egyéb reakciók
Az Eurostar szóvivője, Gareth Williams elmondta, hogy a szkennerek és a berendezések készen állnak.
A Londonból olyan városokba, mint Párizs és Brüsszel közlekedő vállalatnak azonban még meg kell oldania az uniós rendszerekkel való adatmegosztással kapcsolatos technikai problémákat.
„Ha az általunk gyűjtött adatokat nem lehet továbbítani az uniós rendszerekbe, akkor a dolgok nem folytatódhatnak” – mondta Williams.
A BBC jelentése szerint a vállalat jogi lépéseket kezdeményezhet az EU ellen, hogy a késedelem miatt felmerült költségeinek egy részét behajtsa.
Másrészt a Getlink, a Csatorna-alagút mögött álló vállalat azt nyilatkozta, hogy teljes mértékben felkészültek az EES november 10-i indítási dátumára.
John Keefe, a Getlink vezetője csalódottságának adott hangot a késedelem miatt, mondván, hogy készen álltak és remélték, hogy elindul.
A vállalat 70 millió fontot költött a technológia fejlesztésére, az infrastruktúra kiépítésére, a kioszkok telepítésére és a személyzet felvételére.
„Minden technológiánk és infrastruktúránk a helyén volt, a folyamatokat kidolgoztuk” – mondta.
Az EES-előkészítéssel kapcsolatos aggályok Franciaországban
Az Egyesült Királysághoz hasonlóan Franciaország is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EES milyen hatással lesz a kikötőkre, ahol naponta teherautók, személygépkocsik és emberek közlekednek.
A franciaországi Calais kikötője a doverihez hasonló aggodalmakat vetett fel. Még nem voltak felkészülve az EES-ellenőrzések lebonyolítására az utas- és teherforgalomban.
Doverhez hasonlóan az olyan kikötők, mint Calais és Boulogne is jelentős mennyiségű utazást tesznek lehetővé.
A francia hatóságok attól tartanak, hogy az EES lassuláshoz vezethet, ha az utasoknak várniuk kell az arc- és ujjlenyomat-ellenőrzésre.
A francia kikötői tisztviselők hangsúlyozták, hogy a kisebb késések fennakadásokat okozhatnak a La Manche-csatorna mindkét oldalán.
Ezeket az aggodalmakat más uniós országok is osztják, amelyek az új technológia bevezetése során el akarják kerülni a nagy tömegeket a határátkelőhelyeken.
Sokan adatvédelmi aggályokat is felvetettek, mivel az utazók biometrikus adatait biztonságosan kell tárolni, és csak szükség esetén szabad felhasználni.
Az EES indításának jövőbeli tervei
Az EU jelenleg egy olyan fokozatos bevezetést vizsgál, amelynek keretében az EES-t néhány készen álló határállomáson elindítanák, és a többi követné.
Az EES a nagyobb kikötőkben, például Doverben vagy az Eurostar legforgalmasabb termináljain kezdhetné meg működését, majd más helyszínekre is kiterjeszthetné.
Az EU fokozatosan vezethetné be a rendszert, hogy annak működőképességét valós helyzetekben is demonstrálhassa.
A kisebb léptékű tesztelés segíthet a tisztviselőknek azonosítani a technikai vagy logisztikai problémákat, mielőtt azok komolyabb problémákat okoznának az utazóknak.
Az EU a késedelem óta még nem tűzte ki az EES új bevezetési időpontját, de mindenki a 2025-ös bevezetésre készül.
A határátkelő tisztviselői megjegyezték, hogy az Egyesült Királyság belügyminisztériumától és a francia belügyminisztériumtól komoly támogatást kaptak, és a velük folytatott kommunikáció is erős volt.
Az EU-val való együttműködés azonban nagyobb kihívást jelentett, különösen a nem egyértelmű döntések miatt, amelyek korlátozták a megosztott információk körét.
Az Egyesült Királyság tisztviselői azt javasolják az utazóknak, hogy figyeljék a frissítéseket, mivel az EES valószínűleg több millió utazót fog érinteni, ha végül életbe lép.