Az Európai Unió (EU) valószínűleg ismét elhalasztja új határrendszerének elindítását.
Az új határrendszer, a be- és kiléptetőrendszer (EES ) célja a határbiztonság megerősítése és a schengeni térségbe belépő, nem uniós állampolgárok utazásának egyszerűsítése.
A kézi útlevélbélyegzést biometrikus adatgyűjtéssel vagy ujjlenyomat- és arcképfelvétellel váltja fel.
A bevezetést követően a határőrök hatékonyabban tudják majd nyomon követni az utazók be- és kilépési dátumát, és ellenőrizni a vízumidőn túli tartózkodásokat.
A nemrégiben 2024 novemberére megerősített EES indítását a kulcsfontosságú tagállamok felkészületlensége miatt ismét elhalaszthatják.
Franciaország, Németország és Hollandia a jelentések szerint több időt kért az Európai Bizottságtól az EES elindításának előkészítésére.
A The Guardian szerint a három ország aggodalmát fejezte ki a rendszer éles környezetben történő tesztelésének hiánya miatt.
Arra hivatkoztak, hogy ez különösen fontos a nagy forgalmú belépési pontokon, például a repülőtereken és a kikötőkben.
Ha a rendszer a tervezett időpontban elindulna, a felkészülés hiánya jelentős késésekhez és határforgalom torlódásokhoz vezethetne.
Miért késhet tovább az EES
Franciaország, Németország és Hollandia támogatja az EU új határrendszerének hosszú távú céljait, de aggodalmukat fejezték ki a kezdeti bevezetés során esetlegesen fellépő zavarok miatt.
A tisztviselők már korábban is előadták ugyanezeket a problémákat, de ezek két hónappal az EES célzott indítása előtt továbbra is fennállnak.
Különösen Franciaország aggódik a késések miatt a kulcsfontosságú határátkelőhelyeken, például Doverben, ahol francia tisztviselők végzik az útlevélellenőrzést.
Az Egyesült Királyságban (Kent, Egyesült Királyság) található Ashford Borough Council figyelmeztetett arra, hogy a legrosszabb esetben akár 14 órás késések is előfordulhatnak, amelyek a teherforgalmat, a személygépkocsikat és az autóbuszokat érintik.
Az ilyen késések torlódásokat okozhatnak a főbb belépési pontokon, például a Párizs-Charles de Gaulle repülőtéren és az Eurotunnelen is.
Egy francia forrás szerint számos működési kérdés megoldatlan maradhat, mivel a rendszert még nem tesztelték éles körülmények között.
„A probléma az, hogy a tesztelés asztali volt. Éles tesztelésre van szükségünk” – mondta a forrás.
Jérôme Chauvet, a normandiai kikötők igazgatója szintén megerősítette, hogy az általa felügyelt három kikötőben nem végeztek vizsgálatokat.
„Még nem ismerjük jól a berendezést, és azt sem tudjuk, hogyan fog működni” – mondta.
_sa.jpg){kind=link}
Másrészt Németország aggódik az EES-nek a kisebb repülőterekre, például Kölnre és Münchenre gyakorolt hatása miatt.
Hollandia is aggódik a lehetséges késések miatt, amelyek az Európa egyik legforgalmasabb csomópontjának számító Schiphol forgalma miatt alakulhatnak ki.
A nem uniós országokból érkező utazóknak a határon útlevéladatokat, ujjlenyomatokat és arcképeket kell szolgáltatniuk, ami hosszabb feldolgozási időt eredményez.
A legkisebb késés is sokat jelenthet, különösen a forgalmas határátkelőhelyeken és a csúcsforgalom idején.
Az EES-ellenőrzésekre való áttérés új berendezéseket is igényel, például előzetes regisztrációs kioszkokat és ujjlenyomat-olvasókat.
Ezenfelül az átállás magában foglalja az új berendezések hatékony működtetéséhez szükséges új személyzet képzését és felvételét.
Lehetséges szakaszos végrehajtás az EES elindításakor
Ezen aggályok kezelése érdekében az Európai Bizottság fontolóra veheti az EES fokozatos bevezetését a teljes bevezetés helyett.
Ez több időt biztosítana a határhatóságoknak az új eljárásokhoz való alkalmazkodásra, miközben csökkentené az utazási csomópontok túlterheltségének kockázatát.
Ez azt is lehetővé tenné a határőrök számára, hogy a kezdeti szakaszban felmerülő problémákat kezeljék.
A fokozatos bevezetés során a rendszert valószínűleg először a kevésbé zsúfolt belépési pontokon vezetnék be, majd a forgalmasabb repülőtereken és kikötőkben.
Ez a megközelítés megakadályozhatná a hosszú késéseket, különösen az olyan forgalmas kikötőkben, mint Dover és Calais, ahol nagy a határokon átnyúló forgalom.
Egy brit forrás szerint az EU kitartana, és novemberben elindítaná a rendszert, „de aztán fokozatosan bevezetné az olyan időigényes dolgokat, mint az ujjlenyomatvétel”.
Azt is lehetővé kell tenniük, hogy a forgalmas határátkelőhelyeken felfüggesszék a biometrikus ellenőrzést a torlódások kezelése érdekében, ha a sorok felgyülemlenek.
Egy szakértő azonban hangsúlyozta, hogy a rendszer csak akkor lesz sikeres a biztonság javításában, ha valamennyi határállomás működőképes.
Hogyan hatnak az EES indításának késéséről szóló hírek az utazókra és a közlekedési ágazatra?
Sokan úgy vélik, hogy az EU nem valószínű, hogy ismét elhalasztja az EES elindítását, mivel csak augusztusban erősítette meg az új indulási időpontot.
A tisztviselők azonban nem hagyhatják figyelmen kívül a tagállamok aggodalmait, amelyek Európa néhány legnagyobb repülőtéri csomópontjának adnak otthont.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa mindeddig kitartott az EES november 10-i indulási időpontja mellett.
Források szerint azonban a Bizottság készül válaszolni a Franciaország, Németország és Hollandia által felvetett aggályokra.
Az egyik lehetőség a késleltetett kezdési időpont, november 17., ami rövid haladékot ad a tagállamoknak az előkészületek befejezésére.
Az esetleges késés egyszerre jelenthet megkönnyebbülést és bizonytalanságot az utazók számára.
A rendszer elindítása körüli bizonytalanság azonban bizonytalanságban hagyja a légitársaságokat, a komptársaságokat és más utazási vállalkozásokat.
Az Egyesült Királyság közlekedési szolgáltatóit a jelentések szerint tájékoztatták, hogy számítsanak az EES bevezetésének további halasztására.
A további késésekről szóló pletykák ellenére a legtöbb közlekedési vállalat, például az Eurostar, továbbra is azon dolgozik, hogy a november 10-i határidőt betartsa.