Az Egyesült Királyság (UK) kormányának azon döntése, hogy megemeli a szakképzett munkavállalói vízumra vonatkozó bérküszöböt, vizsgálat tárgyát képezi.
Az Oxford Migration Observatory által kiadott jelentés szerint ez az új vízumpolitika jelentős pénzügyi következményekkel jár.
Az új vízumszabály értelmében a szakképzett munkavállalói vízumot kérelmezőknek meg kell felelniük az évi 38 700 fontban meghatározott minimális bérkövetelménynek.
A The Evening Standard szerint az eredmények azt mutatják, hogy ez 25 milliárd fontba kerülhet az országnak a következő évtizedben.
A szakképzett munkavállalói vízumokra vonatkozó új szabályok
2024 áprilisában a Belügyminisztérium 26 200 fontról 38 700 fontra emelte a Skilled Worker vízumhoz szükséges minimálbért.
Ez a változás azt jelenti, hogy a tengerentúli szakembereknek mostantól legalább az új küszöbértéket elérő fizetésű állást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy vízumra jogosultak legyenek.
Az új szabály egy szélesebb körű stratégia része, amelynek célja a nettó migráció csökkentése és a magas fizetésű munkakörök előtérbe helyezése.
Az új brit munkáspárti kormány a júliusi választások után hivatalba lépve úgy döntött, hogy folytatja a változtatást.
„Ezek az intézkedések azt hivatottak biztosítani, hogy a migrációs rendszerünk a britek érdekében működjön” – mondta Yvette Cooper brit belügyminiszter.
A politika azonban vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy nem fog-e ártani a kritikus ágazatoknak és nem okoz-e gazdasági feszültséget.
A megemelt bérküszöbök előnyei és hátrányai
Az Oxfordi Migrációs Megfigyelőközpont elemzése komoly perspektívát kínál.
A jelentés becslései szerint a politika 7 milliárd font közhasznú hasznot hozhat a következő tíz évben.
Ez azonban akár 32,5 milliárd fontba is kerülhet, ami 25,5 milliárd font nettó hiányt eredményezne.
Dr. Madeleine Sumption, az Oxfordi Migrációs Megfigyelőközpont igazgatója elmagyarázta a lehetséges hullámhatásokat.
„A szakképzett munkavállalókra vonatkozó magasabb bérküszöbök hatása nagyban függ majd attól, hogy a munkáltatók hogyan reagálnak” – mondta.
Ha a vállalkozások a megnövekedett költségek miatt csökkentik a munkaerő-felvételt, az állam elveszítheti a magasabb jövedelmű szakemberektől származó adóbevételeket.
Ezzel szemben, ha a munkáltatók a bérek emelésével alkalmazkodnak, magasabb működési költségekkel szembesülhetnek, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet.
Ezek az eredmények rávilágítanak arra a kihívásra, hogy a szigorúbb migrációs ellenőrzés és a gazdasági stabilitás fenntartása között egyensúlyt kell teremteni.
A kritikus iparágak aggodalmai
A szakképzett munkaerő megemelt bérküszöbe aggodalmat keltett a nemzetközi tehetségekre erősen támaszkodó iparágakban.
Az egészségügyi ágazat például gyakran toboroz nemzetközieket olyan kritikus szerepek betöltésére, mint az ápolók és a gondozók.
Sok ilyen álláshelyen a fizetés jóval 38 700 font alatt van, ami megnehezíti a munkáltatók számára, hogy külföldről alkalmazzanak munkaerőt.
Az NHS, amely már így is munkaerőhiánnyal küzd, további feszültséggel szembesülhet.
Hasonlóképpen, az alulellátott területeken lévő, nemzetközi tanároktól függő iskoláknak nehézséget okozhat a magasabb fizetési követelmény teljesítése.
Ide tartoznak a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tantárgyakat oktató tanárok is.
A vízumszabályok azonban nem vonatkoznak a nemzeti fizetési osztályba tartozó tanárokra.
Másrészt az építőipari szakmák, például a vezető mérnökök megfelelhetnek a megemelt bérküszöbnek.
Számos szakképzett munkakör, például a kőművesek és a vízvezeték-szerelők azonban jellemzően nem felelnek meg az új minimáljövedelem-követelménynek.
Ez a munkaerő-felvétel lassulásához vezethet, ami késleltetheti az infrastrukturális projekteket és növelheti a költségeket az amúgy is nyomás alatt lévő ágazatban.
A bérküszöb lehetséges kiigazításai
A brit kormány továbbra is elkötelezett a nettó migráció csökkentése mellett, és azzal érvel, hogy a fizetésemelés szükséges lépés e cél felé.
A szakpolitikai változás biztosítja, hogy csak a gazdasághoz leginkább hozzájáruló tengerentúli munkavállalók kaphassanak szakképzett munkavállalói vízumot.
A kormány ugyanakkor felkérte a migrációs tanácsadó bizottságot (MAC), hogy vizsgálja felül az informatikai és mérnöki ágazatban betöltött állásokat.
A MAC egy független köztestület, amely a kormánynak ad tanácsot migrációs kérdésekben és bevándorlási politikában.
A felülvizsgálat arra törekszik, hogy megértse, miért függ ez a két iparág nagymértékben a nemzetközi munkavállalóktól.
Azt is megvizsgálja, hogy az Egyesült Királyság bevándorlási rendszere igényel-e módosításokat ezen létfontosságú ágazatok támogatása érdekében.
A kormány utalt arra, hogy a kritikus szerepek esetében mentességeket vagy kiigazításokat tervezhet, bár konkrét terveket nem jelentettek be.
A szakképzett munkavállalók magasabb bérküszöbének jövőbeli kilátásai
A szakpolitikai változás része a migrációnak az Egyesült Királyság gazdaságában betöltött szerepéről szóló szélesebb körű vitának.
A szigorúbb vízumszabályok hívei azzal érvelnek, hogy a külföldi munkaerő-függőség csökkentése arra ösztönözheti a munkaadókat, hogy hazai munkavállalókba és szakképzésbe fektessenek be.
A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb bérküszöb felesleges akadályokat gördíthet.
Ez potenciálisan csökkentheti az Egyesült Királyság versenyképességét a globális tehetségek vonzása terén is.
A szakképzett munkavállalók bérküszöbének emeléséből eredő 25 milliárd fontos lehetséges költség kérdéseket vet fel a politika szélesebb körű gazdasági hatásaival kapcsolatban.
A magasabb bérküszöb tényleges hatásai azonban még nem bontakoznak ki az elkövetkező években.
A politikai döntéshozóknak szorosan nyomon kell követniük a hatását, hogy elkerüljék a vállalkozásokra, a közszolgáltatásokra és a gazdaságra gyakorolt negatív következményeket.
A bevándorlás ellenőrzésének és a munkaerő-piaci igényeknek az egyensúlya kulcsfontosságú lesz, ahogy az Egyesült Királyság tovább finomítja bevándorlási politikáját.